Hogy bizonyítom, hogy én is szerző vagyok? – Zenészek szerzőségi jogvitáiról
Hogy bizonyítom, hogy én is szerző vagyok? – Zenészek szerzőségi jogvitáiról

Szerző: Dr. Fodor Klaudia | 2023. március 16.

Hogy bizonyítom, hogy én is szerző vagyok? - Zenészek szerzőségi jogvitáiról

A szerzőség bizonyítása zeneszerzőként egy gyakran felmerült kérdés. Ebben a cikkben jogi szakértőként a szerzői jogvitákat, különösen a zenészek közötti szerzői jogvitákat vizsgálom. A legfontosabb kérdés, hogy kit illet a szerzői jog egy zeneműben, hogyan állapítható meg a szerzőség, és milyen eszközökkel bizonyítható a szerzői jog, a szerzőség, különösen akkor, ha egy zenekarban többen zenélnek, alkotnak együtt. A cikk bemutatja, mi a különbség szerzőség és előadóművészi minőség között, és mi az, amit minden zeneszerzőnek tudnia kell a szerzősége bizonyításáról.

A szerzőségi jogviták mindennaposak a praxisomban, különösen zeneszerzők között. Ilyenkor a zeneszerzők-dalszövegírók-zenészek azon vitatkoznak, hogy ki a zenemű szerzője, ha pedig több szerzője van, akkor milyen arányban társszerzők.

A minap megkeresett egy szerző, aki egy popegyüttes tagja. A tagok néhány év közös zenélés után összevesztek, az engem felkereső szerző kilépett az együttesből. Az együttes tagjai a dalokat együtt írták, ami nagyon jellemző a magyar zenei életre. A kiválás előtt szerzett műveket pedig még nem jelentették be az Artisjushoz.

A probléma ott kezdődik, hogy szerzőnket a többiek a művekből „ki akarják hagyni”, illetve a valósnál kisebb hányaddal akarják őt szerzőként a közös jogkezelő Artisjusnál bejelenteni.

„De hát én is szerző vagyok!”

A műbejelentésnek gyakorlati jelentősége van, hiszen a megadott arányban fognak az Artisjustól jogdíjban részesülni. Ezért az ügyfél – nagyon helyesen – a jogvita miatt szerzői jogi ügyvédhez fordult!

➡ Ma 6 pontban összefoglalom, mit vázoltam fel az ügyfélnek: mit jelent az, hogy valaki „szerző” egy zeneműben, és hogyan lehet bizonyítani a szerzőséget!

Vagy szerzője vagy egy zeneműnek, vagy vagy nem. Az a szerző, aki az egyéni-eredeti művet megalkotta. Tehát ebből a szempontból a közös alkotás számít, és az, ki milyen arányban járult hozzá a zenemű megalkotásához. 

Annak, hogy időközben feloszlott az együttes, kilépett az egyik szerző a zenekarból, nincsen jelentősége.

Meg kell különböztetni a szerzőséget és az előadóművészi minőséget. Egy közösen alkotó és közösen zenélő együttes esetén egy látszólag összemosódik, de jogilag mégis el kell választani ezeket.

Nagy a különbség a zenekarban zenélő zenészek (az előadóművészek), és a dalokat író zeneszerzők között. Csak azért, mert például a dobos ott volt a próbákon, még nem lesz szerzője a műveknek. És fordítva: előfordul, hogy egy olyan szerző írja a zenét a zenekarnak, aki nem zenél velük, tehát nem előadóművész. Persze az is gyakori, hogy a zenekar tagjai közösen szerzik a zenéiket, majd közösen adják is elő azokat, tehát valamennyien szerzők és előadóművészek.

Minden dalnál külön-külön kell megvizsgálni, hogy ki a szerzői, és kik az előadói.

Fontos megérteni, hogy a szerzőségben nem lehet „megállapodni”. Jogszabályba ütközik az a szerződés, ami átruházza a szerzőséget, vagy olyannak rögzít szerzői jogot, aki nem szerzője a műnek.

A későbbi jogviták miatt soha nem javaslom az ilyen megállapodásokat, hiszen ezek érvénytelenségére később is lehet hivatkozni, akár pert is lehet indítani.

A szerzőség nem attól keletkezik, hogy az Artisjusnál bejelentik a szerzők a zeneművet. Az Artisjusnál történő műbejelentés nem „levédetés”, nem ez hozza létre a szerzői jogot. Ez egy szerzői nyilatkozat arról, ki/kik milyen arányban szerezték a művet.

Ettől még a valóságnak megfelelően kell megtenni! Az Artisjusnál tett műbejelentés egyrészt a későbbi jogdíjkifizetés alapjául fog szolgálni: olyan arányban részesedtek majd a közös jogkezelőtől jogdíjban, amilyen arányban bejelentettétek a szerzői hányadokat. 

Másrészt a műbejelentés a szerzői jogi törvény alapján szerzőségi vélelmet is megalapoz. A törvény kimondja, hogy szerzőnek kell tekinteni, aki ezt a közös jogkezelő szervezet által a közös jogkezelés adatbázisa alapján kiállított teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja. 

Tehát a műbejelentés alapján igazolni lehet a szerzőséget. Ez a vélelem természetesen bizonyítással megdönthető.

Egy korábbi cikkben részletesen elmeséltem, hogyan működik a közös jogkezelés.

Ezt itt tudod visszaolvasni!

Ha vitatott, ki a mű szerzője, akkor polgári pert kell indítani, és be kell bebizonyítani, ki járult hozzá alkotó módon ahhoz, hogy a mű létrejöjjön.

A valós szerzőséget polgári perben lehet bizonyítani. Fotó: Hans Vivek / Uniplash

Bizonyítani a polgári perben számos módon lehetséges! Például:

Ha olyan kérdés merül fel, aminek eldöntéséhez különleges szakértelem szükséges, akkor szakértőt kell bevonni.

A szerzői jogi szakértő testületről egy korábbi cikkemben részletesen írtam. Olvasd el!

Jelen cikk értelem szerint nem minősül és nem minősülhet jogi tanácsadásnak, hiszen azt az egyedi ügy ismeretében, a felhasználás pontos áttekintése alapján tudok adni.

Ez csak egy rövid kivonata, összefoglalása mindannak, amit a szerzőségi jogvitákról el lehet mondani. Ha szerzőségi jogvitába kerültél, keress bizalommal! Az első beszélgetés 10 perce ingyenes, nincsen veszítenivalód.

Dr. Fodor Klaudia Franciska ügyvéd, társasági és cégjogi szakjogász. Szerzői joggal, felhasználási szerződésekkel foglalkozik és peres ügyekben jogi képviseletet lát el. Korábban hét évig dolgozott az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnél.
Dr. Fodor Klaudia Franciska ügyvéd, társasági és cégjogi szakjogász. Szerzői joggal, felhasználási szerződésekkel foglalkozik és jogi képviseletet lát el. Korábban hét évig dolgozott az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnél.

Billboard: Fotó: Melanie van Leeuwen / Uniplash