Szerző: Dr. Fodor Klaudia | 2023. május 19.
A „blackface” szerzői jogi megítéléséről - a Thália-botrány apropóján
A cikkben a „blackface” szerzői jogi megítélését vizsgálom, tehát amikor feketebőrű karaktert feketére mázolt fehérbőrű színésszel játszatnak el a színházban. Leírom, mit jelent a mű egységének a védelme, és hogyan sérülhet ilyenkor a szerző személyhez fűződő joga. Olyan szempontokat ismertetek, amelyek segítségével a színházak és a művészek jobban megérthetik a művek színpadra állításának szerzői jogi aspektusait.
Felröppent a hír, hogy „beperlik a Thália igazgatóját.” A minap megkeresett a Népszava újságírója a színházas botrány ügyében: az ügy szerzői jogi elemzésére volt kíváncsi. Az újságírónak elmondtam, hogy szerzői jogi ügyvéd szemével én hogyan látom a Thália Színház „blackface”-botrányát: milyen jogot sérthetett a Thália Színház, igaz-e, hogy per lesz az ügyből, és hogy „leveszik”-e a műsorról a színdarabot. Nézzük pontról pontra!
- 1. Mi történt pontosan? Mit jelent a „blackface”?
Felújították a Thália Színházban a Martin McDonagh darabjából készült A nagy kézrablás című előadást, amit ugyanitt először 2016-ban vittek színre. A szombati premier előtt néhány nappal a szerzőt képviselő külföldi ügynökség írásban közölte, nem járulnak hozzá, hogy a fekete komédia afroamerikai szereplőjét elmaszkírozott fehér színész játssza – írta meg az Index a minap.
A „blackface”-nek a nyugati mainstreamben már rég nincs helye, mert eredetileg a 19. századi USA-ban ezzel gúnyolták ki az akkor még rabszolgasorban élő afroamerikaiakat.
A darabot egyébként 2016-ban is blackface-szel vitték színpadra, de akkor ennek nem lett következménye. A színház igazgatója, Kálomista Gábor úgy nyilatkozott, hogy nem szándékozik levenni a darabot, de arról sem tudunk, hogy módosítana a szereposztáson.
A Népszava újságírója – az én javaslomra – felhívta az író-rendezőt hazánkban kizárólagosan képviselő színházi ügynökséget, a Theatrum Mundit. Az ügynökség mindössze annyit árult el neki, hogy a darabot a szerző nem tiltotta le, és a felszólítást nem ők, hanem a külföldi ügynökség küldte.
A teljes cikket a Népszava mai számában lehet elolvasni!
- 2. Hogy jönnek ide a szerzői jogok?
Az újságírónak rögzítettem, hogy csak a sajtóhírekből tudok következtetést levonni, tehát a válaszaim feltevéseken alapulnak.
- VOLT FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉS
Az egyik ilyen feltevés, hogy a szerző magyarországi képviselője és a színház kötöttek felhasználási szerződést a mű színpadra vitelére, és a jogdíjat is feltehetőleg megfizették, hiszen a hírek egyáltalán nem szóltak engedély nélküli felhasználásról vagy elmaradt jogdíjfizetésről.
- MAGYAR SZERZŐI JOG
A másik ilyen feltevés, hogy mivel magyarországi színház magyar nyelvű felhasználásáról van szó, ezért a magyar szerzői jogi szabályokat kell rá alkalmazni. Mivel a felek a megkötött szerződésben ettől eltérhetnek, ezért biztosan ezt sem lehet megállapítani.
A hírekben annyit lehetett olvasni, hogy „a bemutató előtt néhány nappal Martin McDonagh ügynöksége írásban közölte velük, hogy ilyen szereposztással nem engedik előadni a darabot.” Azt viszont nem lehet tudni, hogy ezt a felszólítást mire hivatkozással tette az ügynökség.
Arról, hogy mit tartalmazott pontosan az ügynökség felszólítása, csak találgatni lehet.
- NEM TUDJUK, MILYEN JOGALAPOT JELÖLT MEG AZ ÜGYNÖKSÉG
A blackface szerzői jogi szempontból több jogalapon is támadható.
Egyrészt nem tudjuk, hogy érvényben van-e a színház és a szerző ügynöksége között olyan szerződés, ami a színház számára kifejezetten előírja, kötelezővé teszi a színpadra állítás meghatározott módját. Ha igen, akkor elképzelhető, hogy erre alapozva küldte az ügynökség a felszólítást.
Ha a szerződésben például szerepel olyan kötelezettség, hogy a színesbőrű karaktert színesbőrű színésszel kell eljátszatni, akkor a színház szerződést szeg, amikor ezt a feltételt nem tartja be.
Ahogy a Népszava újságírója utánanézett, más darabnál ismertek egészen speciális szerződéses előírások, amikben a szerző meghatározza a színpadra állítás módját, feltételeit.
Elképzelhető azonban az is, hogy a szerző nem szerződésszegésre, hanem a személyhez fűződő jogai megsértésére hivatkozik.
Szerződéstől függetlenül a szerzői jogi törvény értelmében „a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének a becsületére vagy jóhírnevére sérelmes mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, megváltoztatása és a művel kapcsolatos más ilyen jellegű visszaélés”.
Ha a szerző, illetve a képviseletében eljáró ügynökség szerint a „blackface” alkalmazása a darab színpadra vitele során a mű egységére sérelmes, akkor elképzelhető, hogy a szerző erre a személyhez fűződő jogra hivatkozik.*
Hasonló jogvitába már Donald Trump is keveredett korábban. Fotó: Geralt / Pixabay
* A mű egységének védelméről korábban már írtam egy cikket, amiben azt elemzem, milyen alapon tiltakozhat a Rollings Stones együttes (szerzői) az ellen, hogy a dalaikat Donald Trump a választási kampányban használja! A cikket itt tudod elolvasni!
- 3. Akkor a szerző le fogja tiltani a darabot? Beperli a Tháliát?
A szerzői jog megsértése esetén a törvényi szankciókat lehet követelni, ami többek között a jogsértés abbahagyására kötelezés, és az eltiltás a további jogsértéstől. Tehát a szerző ezeket az igényeket tudja érvényesíteni.
A szerzői jogviták azonban általában nem perrel indulnak.
A jogsértés orvoslására először a szerző felhívja a felhasználót (ez történt a felszólítás küldésével).
Amennyiben a jogsértő személy önként nem hagy fel a szerzői jogsértéssel, akkor a szerző (jogosult) dönthet úgy, hogy bírósághoz fordul, és kéri, hogy a bíróság kötelezze erre.
Ha per indulna, akkor a felhasználását helyét figyelembe véve a legnagyobb valószínűséggel Magyarországon indulna meg az a per.
A bíróság akkor „tilt el valakit” a jogsértéstől, tehát kötelezi például arra, hogy a darabot vegye le a műsoráról, ha bizonyítottnak találja a jogsértést.
Azt viszont, hogy pert fog-e indítani a szerző, és ha igen, mire hivatkozással, nem tudjuk. Egyelőre csupán a felszólítás híre szivárgott ki a sajtónak.
Tehát messze nem biztos, hogy „per elé néz” a Thália Színház, ahogy azt több helyen olvasni lehet.
A Népszava teljes cikkét előfizetés mellett online itt olvashatod el.
Remélem, a fentiek segítenek neked is tisztán látni ezt az ügyet. Színházak szerzői jogi ügyeivel is keress bizalommal!
Ha olyan kérdés merül fel, aminek eldöntéséhez különleges szakértelem szükséges, akkor szakértőt kell bevonni.
Jelen cikk értelem szerint nem minősül és nem minősülhet jogi tanácsadásnak, hiszen azt az egyedi ügy ismeretében, a felhasználás pontos áttekintése alapján tudok adni.
Ha színházi előadásokkal, átdolgozásokkal kapcsolatos kérdésed van akár szerzőként, akár felhasználóként, keress bizalommal! Az első beszélgetés 10 perce ingyenes, nincsen veszítenivalód.
Dr. Fodor Klaudia Franciska ügyvéd, társasági és cégjogi szakjogász. Szerzői joggal, felhasználási szerződésekkel foglalkozik és peres ügyekben jogi képviseletet lát el. Korábban hét évig dolgozott az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnél.Dr. Fodor Klaudia Franciska ügyvéd, társasági és cégjogi szakjogász. Szerzői joggal, felhasználási szerződésekkel foglalkozik és jogi képviseletet lát el. Korábban hét évig dolgozott az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnél.Billboard: Fotó: Melanie van Leeuwen / Uniplash
