Szerző: Dr. Fodor Klaudia | 2023. február 17.
A szerzői jogok közös kezeléséről – egy gyakorló ügyvéd szemével
A közös jogkezelés a szerzőknek és a felhasználóknak is segít. Egyes felhasználásoknál nem a szerző, művész, zenész közvetlenül, hanem az őt képviselő közös jogkezelő szervezet adja meg a felhasználási engedélyt. Ennek az oka a költséghatékonyság. A szerző nem tud minden hotelbe, étterembe vagy rendezvényre elmenni, és ott figyelni, hogy lejátsszák-e a zenéjét. A közös jogkezelő helyette jár el, és a beszedett jogdíjat neki továbbfizeti. Ez rengeteg szerzőnek nyújt óriási segítséget, és biztos, kiszámítható bevételt. A mai cikkben röviden bemutatom a közös jogkezelés rendszerét, logikáját, és azt, miért előnyös mind a szerzőknek, mind a felhasználóknak!
- Mi a szerzői jogok közös jogkezelése?
A közös jogkezelés fogalmát Magyarország legnagyobb, zenei közös jogkezelő szervezete így foglalja össze:
„Az internet és az okos eszközök korában pedig már teljesen természetes, hogy bárhol és bármikor hozzáférhetünk kedvenc zenéinkhez. A szerzők már jó ideje nincsenek abban a helyzetben, hogy minden alkalommal egyedileg engedélyezzék zeneműveik felhasználásait – de ha ilyen helyzetben lennének, akkor sem tudnának méltányos díjazást elérni a nagy felhasználókkal szemben.
Ennek a problémának a kezelésére jött létre világszerte – Magyarországon is immár több mint 100 éve – a „közös jogkezelés” intézménye. Ez a megoldás mindkét fél számára előnyös, hiszen:
- a szerzők így a saját egyesületükön (pl. Artisjus) keresztül egy kézből nyújtják a felhasználóknak a jogokat, jogdíjfizetés ellenében
- a felhasználók könnyen tudnak jogot szerezni, ami jogbiztonságot eredményez
-
a szerzők is olyan jogdíjakhoz jutnak, amelyre egyébként nem lennének képesek.”
(1. lábjegyzet)
A közös jogkezelés törvényi definíciója így szól:
A közös jogkezelés egyes szerzői vagyoni jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó vagyoni jogok több jogosult érdekében és közös javára közös jogkezelő szervezet által történő gyakorlása és érvényesítése, amely a törvényben meghatározott kötelező tevékenységekre terjed ki.
„A jogkezelés a felhasználási feltételek meghatározásában és a felhasználási engedélyek megadásában, és a felhasználás ellenértékeként meghatározott díjazás ellenőrzésében, beszedésében és felosztásában áll.”
(2. lábjegyzet)
A közös jogkezelő szervezet pedig – leegyszerűsítve – olyan szervezet, ami céljaként vagy fő tevékenységeként közös jogkezelést végez.
- Mi a közös jogkezelés logikája?
Főszabály szerint a szerző (a szerzői jog más jogosultja) jogosult arra, hogy a műve felhasználására másnak engedélyt adjon. Ez alól a szabály alól kivétel, amikor a szerző helyett és nevében eljáró szervezet ad engedélyt, szedi be jogosultként a felhasználótól a díjakat.
A közös jogkezelés mind a szerzők, mind a felhasználók irányában hatékony, hasznos, sőt: elengedhetetlen.
Egyrészt a közös jogkezelés a szerzői jogok hatékony gyakorlását célozza. A megfelelő szervezettel, informatikai és pénzügyi háttérrel, adminisztratív és jogi személyzettel ellátott közös jogkezelő szervezet hatékonyabban tudja érvényesíteni ezeket a jogokat, mint ha a szerző egyedileg járna el.
A közös jogkezelés a felhasználók felé is biztosítja a hatékonyságot. Ahelyett, hogy nagyszámú szerzővel kötne szerződést a felhasználó, az őket képviselő szervezettel kell szerződnie.
A közös jogkezelés által biztosított egyablakos rendszer hatékony eljárást biztosít a szerzőknek és a felhasználóknak egyaránt. Fotó: Jason Yuen/Unsplash
- Mik a közös jogkezelés alapelvei?
DISZKRIMINÁCIÓ TILALMA:
A közös jogkezelő szervezet közös jogkezelési tevékenységét köteles az általa képviselt valamennyi jogosult érdekeinek figyelembevételével és köztük tett bármilyen indokolatlan megkülönböztetés nélkül ellátni.
Tehát a közös jogkezelő nem különböztethet meg a híres, sikeres, „keresett”, és a kezdő, kevés jogdíjat termelő szerző között. Mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak.
SPECIÁLIS KÉPVISELETI JOG:
A közös jogkezelő nem „ügynökség”, eljárása nem egyedi megbízási szerződéseken alapszik. Egy közös jogkezelő úgy tud szerzői jogdíjat érvényesítni polgári perben, hogy nem mutat fel egyedi meghatalmazást a szerzőtől. A szerzők képviselete ugyanis más minőségű. Nem szükséges más jogosult perben állása sem ahhoz, hogy a közös jogkezelő szervezet az igényét bíróság előtt érvényesítse.
A szerzői jogi közös jogkezelést a törvényi felhatalmazás, törvényi vélelmek, a közös jogkezelői nyilvántartás, a többi közös jogkezelő szervezettel fennálló kölcsönös képviseleti szerződések, és a szerzővel megkötött jogkezelési megbízás együttese alapozza meg. Ez egy ügynökségnél erősebb pozíciót biztosít számára.
A közös jogkezelő szervezetet a közös jogkezelés körébe tartozó szerzői jog és kapcsolódó jog gyakorlása és bíróság előtti érvényesítése során a szerzői jog vagy kapcsolódó jog jogosultjának kell tekinteni.
A SZERZŐK MENTESÍTÉSE:
A közös jogkezelő szervezet kizárólag olyan kötelezettségeket róhat a jogosultakra (szerzőkre), amelyek a jogosultak jogainak és érdekeinek védelme vagy jogaik kezelése érdekében szükségesek.
Tehát a szerzőknek a lehető legegyszerűbb eljárást kell biztosítani, hogy a jogdíjukhoz jussanak.
KÖTELEZŐ ELJÁRÁS:
Az általa kezelt szerzői jog és kapcsolódó jog körében a közös jogkezelő szervezetnek közvetlenül el kell látnia legalább a következő közös jogkezelési tevékenységeket:
- a) a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapítása,
- b) a jogdíjak felosztása az érintett jogosultak között vagy a jogdíjak beszedése és felosztás céljára más szervezetnek történő átadása.
A közös jogkezelő szervezet nem csak jogosult, de köteles is eljárni, képviselni a szerzőt, beszedni és kifizetni számára a jogdíjakat.
SZERZŐDÉSI SZABADSÁG HELYETT DÍJSZABÁSOK:
A közös jogkezelő szervezet a fizetendő jogdíjak egységes mértékét évente az ún. díjszabásában állapítja meg, amit a felügyeleti szervéhez jóváhagyásra benyújt, végül az igazságügyért felelős miniszter teszi közzé a Hivatalos Értesítőben. A díjszabásoknak jogszabály-jellegük van, és azok magukat a közös jogkezelőket is kötik.
A közös jogkezelő szervezet nem alkalmazhatja rugalmasan a saját díjszabásait sem: szabadon kedvezményt, mentességet nem állapíthat meg, a felhasználók között nem diszkriminálhat.
A szervezet nem szabadon állapodik meg a felhasználókkal a jogdíj mértékéről, tehát a szerződési szabadság elve nem érvényesül.
A közös jogkezelő nem szabadon, hanem a díjszabásaiban meghatározott feltételekkel köt szerződést a felhasználókkal. Fotó: Dylan Gillis/Unsplash
NON-PROFIT:
Közös jogkezelő szervezetként Magyarországon csakis egyesület lehet nyilvántartásba véve.
A közös jogkezelés non-profit tevékenység.
A FELOSZTÁS ELVE:
A beszedett jogdíjat a közös jogkezelő – kezelési költsége levonását követően – előzetesen megállapított belső szabályok mentén felosztja és kifizeti a szerzőknek.
A közös jogkezelés útján érvényesített díjigényekkel, valamint a beszedett díjakkal a jogosultak közötti felosztásukig a közös jogkezelő szervezet rendelkezik.
Ez azt jelenti, hogy a közös jogkezelő nem bizományosként kezeli a jogosultak pénzét, hanem saját jogon.
A közös jogkezelő a beszedett jogdíjat a szabályzatai és a törvényi előírások mentén köteles a képviselt szerzőknek felosztani. De amíg nem osztotta fel a jogdíjat, addig a szerzők a jogdíjakkal kapcsolatban közvetlenül nem utasíthatják.
Ez egy logikus működési elv. Mégis, azok a szerzők, akik a közös jogkezelést támadják, gyakran ezt az alapelvet kritizálják.
- Kikkel áll jogviszonyban a közös jogkezelő?
A közös jogkezelő szervezet jogviszonyait röviden így tudom összegezni:
A KÉPVISELT SZERZŐKKEL:
- A közös jogkezelő szervezet az ő javukra szedi be, kezeli és fizeti ki a jogdíjakat.
- A szerzők lehetnek egyesületi tagok, de enélkül a kiterjesztett közös jogkezelés alapján is fennáll a képviseleti jog.
-
A szerzőkkel jogkezelési megbízást köt.
A FELHASZNÁLÓKKAL:
- A közös jogkezelő szervezet szerzői művek felhasználására szerződést köt a felhasználókkal.
-
Vagy egyedi felhasználási engedélyt ad, és ez alapján szedi be a jogdíjat (pl. rádió-televíziószervezetektől beszedett jogdíj), vagy díjigényt érvényesít (pl. üreshordozó-jogdíj).
MÁS KÖZÖS JOGKEZELŐKKEL:
- A közös jogkezelők határon átnyúló jelleggel képviselik egymás jogosultjait is a közöttük fennálló kölcsönös képviseleti szerződések alapján.
-
Belföldi közös jogkezelők is állhatnak egymással képviseleti viszonyban. Pl. a gépzenei jogdíjak beszedésére az Artisjus megbízási szerződés alapján képviseli az EJI-t.
FELÜGYELETI SZERVÉVEL:
A közös jogkezelők felügyeletét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala látja el. Ő vezeti a közös jogkezelők nyilvántartását is. A nyilvántartott adatok egy része közhitelesen igazolja, milyen jogokat, milyen jogosultakat képvisel a közös jogkezelő és milyen képviseleti tevékenységet végez.
A közös jogkezelés mögött összetett szervezetrendszer és jogviszonyok állnak. Fotó: Clint Adair/Unsplash
- Milyen típusai vannak a szerzői jogok közös jogkezelésének? Hogyan változott a közös jogkezelés szabályozása 2016-ban?
2016-ban lépett hatályba az a törvény, ami a szerzői jogi közös jogkezelést szabályozza. A törvény a közös jogkezelésre vonatkozó uniós irányelvnek történő megfelelést szolgálta. Az irányelv alapvető struktúraváltást eredményezett a korábban kialakult rendszerben.
A jogszabály meghatározza a „hagyományos” közös jogkezelő szervezet és emellett az üzleti alapon eljáró, független jogkezelő szervezet fogalmát is. Amint a nevükből is adódik, a független jogkezelők nem „közös” jogkezelők, és a jogosultjaiktól „függetlenek”, tehát a főbb döntéseket nem a jogosultak, hanem az üzleti alapon eljáró szervezet tulajdonosai hozzák. Független jogkezelőre lehet példa egy színházi ügynökség, amely eddig például „nagyjogos” (nem közös jogkezelésbe tartozó) színpadi művek jogait képviselte.
A „hagyományos” közös jogkezelőkre szigorúbb szabályok alkalmazandók, mint a független jogkezelő szervezetekre.
A független jogkezelő szervezetekkel kapcsolatban is érvényesülnek azonban követelmények: működésük bejelentéshez kötött, vonatkoznak rájuk a legfontosabb, a jogkezelés átláthatóságát biztosító szabályok is, díjszabásukat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni és ugyanúgy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal szakmai – hatósági felügyelete alatt állnak, mint a közös jogkezelő szervezetek.
(3. lábjegyzet)
Lábjegyzet:
Jelen cikk értelem szerint nem minősül és nem minősülhet jogi tanácsadásnak, hiszen azt az egyedi ügy ismeretében, a felhasználás pontos áttekintése alapján tudok adni.
Ez csak egy rövid kivonata, összefoglalása mindannak, amit a közös jogkezelésről el lehet mondani. Ha közös jogkezeléssel kapcsolatos kérdésed van akár szerzőként, akár felhasználóként, keress bizalommal! Az első beszélgetés 10 perce ingyenes, nincsen veszítenivalód.
Dr. Fodor Klaudia Franciska ügyvéd, társasági és cégjogi szakjogász. Szerzői joggal, felhasználási szerződésekkel foglalkozik és jogi képviseletet lát el. Korábban hét évig dolgozott az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnél.Dr. Fodor Klaudia Franciska ügyvéd, társasági és cégjogi szakjogász. Szerzői joggal, felhasználási szerződésekkel foglalkozik és jogi képviseletet lát el. Korábban hét évig dolgozott az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnél.Billboard: Fotó: Alex Alvarez/Unsplash
