Szerző: Dr. Fodor Klaudia | 2020. július 2.
Donald Trump esete a The Rolling Stonesszal.
Avagy választási kampányban popzenét játszani, szabad-e?
Donald Trump választási kampányában The Rolling Stones-t játszik, de az együttes tagjainak és a zeneművek szerzőinek ez nem tetszik, mert ellenzik az amerikai elnök üzenetét. Meg lehet-e tiltani, hogy valaki nyilvánosan lejátssza a műved egy választási kampányban? Mit jelent a közös jogkezelésen keresztül kapott engedély, és hogy jönnek ide a személyhez fűződő jogok? – Előrevetítem, hogy magyar jogi szemüvegen keresztül vizsgálom meg ezt az szerzői jogi csemegét.
- A JÓ ZENE FONTOS
A jogosultak figyelmeztették, hogy még egy ilyen, és perelnek – Trump mégis kockáztat. Ennyire fontos a jó zene egy kampányban?
Igen! Ahogy a piackutatások rendszeresen bebizonyítják: a zene a marketing erőteljes eszköze, mert növeli a vásárlói kedvet, könnyebben átmegy a felhasználó üzenete, még szavak nélkül is hatásos.
Igaz ez egy üzletben, egy bárban – vagy egy politikai rendezvényen.
Nem Trump az egyetlen, aki választási kampányában slágert játszik. A Roxette: Listen to you heart című dala a Fideszt az 1990-es kampánya óta kíséri, és az első választási szlogent (Hallgass a szívedre – szavazz a Fideszre) is a svéd nóta ihlette. Bevallom, ha meghallom ezt a számot, visszarepülök az első választások évének tavaszára, ahogy ovisként narancsos memóriakártyával játszom a parkban…
- A FELHASZNÁLÁSRA ENGEDÉLYT KELL KÉRNI
A szerzői jog alaptétele, és nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy ha valaki más művét felhasználja, ahhoz engedélyt kell kérni. Fordítva pedig: ha nem kapja meg az engedélyt, nem jogszerű a felhasználás.
Ez alapvetően minden zenefelhasználás, így egy választási kampány esetén is így van.
(Azt a városi legendát gyorsan mindenki felejtse el, hogy van olyan szabály, hogy 2/5/20 másodperc alatti felhasználás ne minősülne engedélykötelesnek. Ha kétséged van, nézd meg ezt a videómat Kanye Westről, az egyszarvúakról és a szabad felhasználásokról.)
Nem mindegy azonban, hogy kitől kell az engedélyt beszerezned.
- A KÖZÖS JOGKEZELÉS – HATÉKONY, DE NEM SZEMÉLYRE SZABOTT
Egyes felhasználásoknál nem a művész közvetlenül, hanem az őt képviselő közös jogkezelő szervezet adja meg az engedélyt.
Ennek az oka: költséghatékonyság. A jogosult nem tud minden boltba, étterembe vagy választási rendezvényre elmenni, és ott figyelni, hogy lejátsszák-e a nótáját. A közös jogkezelő helyette jár el, és a beszedett jogdíjat neki tovább fizeti.
A közös jogkezelő jár el zene nyilvános előadása esetén is.
Magyarországon rögzített zene (ún. gépzene) nyilvános előadása esetén mind a szerzők jogdíját, mind a felvételen közreműködő zenészek, énekesek, valamint a felvétel előállítója (a lemezkiadó) jogdíját is az Artisjus szedi be, és fizeti tovább az előadókat képviselő EJI, valamint a lemezkiadókat képviselő MAHASZ részére. Ez alól csak az jelenthet kivételt, ha a jogosultak kiléptek, tiltakoztak a közös jogkezeléssel szemben ezen felhasználások tekintetében. Az a tapasztalatom, hogy slágerek jogosultjaira ez nem jellemző.
Főszabály szerint a rögzített zene jogosultja nem „találkozik” a felhasználóval, mert ő a közös jogkezelővel köt szerződést.
Így előállhat olyan helyzet, hogy olyan felhasználó játssza a dalod egy rendezvényen teljesen jogszerűen, aki tőled erre semmilyen engedélyt nem kapott, és ezt te ráadásul csak a felhasználás után észleled.
- A SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOG MEGSÉRTÉSE
Most biztos meglepődtél, hogy a zenéd nyilvános előadásába neked lényegében nincs beleszólásod.
Akkor sem, ha ciki, sértő, illetlen?
Bizony akkor mégis van.
Előfordulhat, hogy a művész nem szeretné, hogy a művét bizonyos kontextusban, olyan üzenettel használják fel, ami eltér attól, amit ő eredetileg a művének szánt. Van, hogy úgy érzi, a felhasználás a mű eltorzítására, megcsonkítására vezet, vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaélésre, amely a becsületére vagy hírnevére sérelmes.
A szerző személyhez fűződő joga, hogy az ilyen, a szerző jóhírnevére sérelmes felhasználással szemben fellépjen.
Ennek iskolapéldája a Venus-ügy. 2000 évek elején a Venus együttes „Élem az életem” c. számát a bulvár Mónika Show főcímdalaként játszotta a televízió, ami ellen a szerző pert indított. A szerző sérelmesnek érezte az adott zeneszám olyan műsorban való felhasználását, amelynek tartalma nem illeszkedik slágerének szándékolt mondanivalójához, és így az a jó hírnevére sérelmes.
A szerző a személyhez fűződő jog megsértésére hivatkozással megnyerte a pert akkor is, ha a felhasználó egyébként a közös jogkezelőnek megfizette a jogdíjat.
A kettő ugyanis nem függ össze, külön vizsgálandó a szerző vagyoni jogai tekintetében kapott engedély, és a személyhez fűződő jogok tiszteletben tartása.
Ilyen módon tehát, ha olyan választási kampányban használják fel a műved, aminek az üzenetével nem értesz egyet, a személyhez fűződő jogokra hivatkozás a kulcs.
- AZ ÜGYVÉDI JÓTANÁCSOM
Ha felhasználó vagy:
Figyelj arra oda, hogy bár befizeted a közös jogkezelőnek a jogdíjat, ettől még lehet jogsértő a felhasználásod, ha az személyhez fűződő jogot sért. Ha egy rendezvény, műsor, kampányhoz keresel „állandó nótát”, az a biztos, ha közvetlenül a jogosultaktól is kérsz engedélyt.
Ha szerző vagy:
Attól, mert nem rajtad „keresztül” történik a jogosítás, még nem veszíted el teljesen a kontrollt a műveid felhasználása felett. Ha a felhasználás torzítja a művet, sértő, a hírneved sérti, lépj fel vele szemben, és követeld a jogsértés abbahagyását!
Ha te vagy a Fidesz vagy Donald Trump:
A Roxette számával kapcsolatos jogvita nem ismert, tehát felteszem, a Fidesz gondoskodott a szükséges engedélyekről.
Viszont Trump nem kaphat meg mindent, amit akar. Ha így folytatja, egy izgalmas Jagger-Trump meccs elé nézünk.
Billboard kép: Geralt / Pixabay
