Szerző: Dr. Fodor Klaudia | 2023. január 10.
Szerzői mű-e, felhasználás-e, jogsértés-e – mégis ki dönti ezt el?
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleménye segít!
A szerzői jogi jogviták többsége bonyolult, mivel számos körülményt együttesen kell figyelembe venni. Eldöntéséhez egyrészt tisztában kell lenni a jogszabályokkal, másrészt fel kell tárni a tényállást, leegyszerűsítve azt, hogy „mi történt”. Ez gyakran speciális szakértelmet igényel. Jó hír, hogy a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleménye meg tudja erősíteni az igazad. Akár perben, akár peren kívüli jogvitában kell állásfoglalás, azt ettől a testülettől fogod megkapni. A mai cikkben a „szerzői jogi szakértőkről” írtam részletesen: mikor és hogyan kérheted az „SZJSZT” szakvéleményét, mennyibe kerül, mikor és ki fizeti a díját, sőt arra is kitérek, mikor éri meg ilyen szakvéleményt kérni!
Az újévben néhány szerzői jogi jogintézményt fogok elsőként bemutatni itt az oldalamon, ami Neked is érdekes lehet. Kezdjük a Szerzői Jogi Szakértő Testülettel, ami szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésben ad szakvéleményt.
A szerzői jogi viták többsége bonyolult, több körülmény együttes figyelembevételén alapuló megközelítést igénylő feladat, mely speciális szakértelmet igényel. Ha szerzői jogi jogvitás ügyben kell tényt bizonyítani, megerősíteni, akkor a Szerzői Jogi Szakértő Testületet (röviden: SZJSZT) kell felkérni, hogy adjon szakvéleményt.
- Mire szolgál az SZJSZT szakvéleménye?
Szakértőt akkor kell alkalmazni, ha a jogvita kereteinek a meghatározásához vagy a perben jelentős tény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges.
A Szerzői Jogi Szakértő Testület bármely bíróság vagy hatóság megkeresésére szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésben ad szakvéleményt.
Szerzői jogi jogvitás ügy a szerzői, szomszédos és adatbázis-előállítói jogok érvényesítésével összefüggő bármely jogvita.
Tehát nem csak szorosan véve szerzői jogot, hanem hangfelvétel-előállítói, előadóművészi, hangfelvétel-előállítói jogot, rádió-és televízió-szervezetek jogát, filmelőállítói jogot, sajtókiadványok kiadóinak jogát, és adatbázis-előállítói jogot érintő vitás kérdésekben is meg lehet keresni.
Felkérésre peren kívül is adhat szakvéleményt a szerzői jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben.
Annak megállapításánál, hogy milyen jogok gyakorlásával kapcsolatban fog állást foglalni, a szerzői jogi törvény az irányadó. Szerzői jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésnek ugyanis az e törvényben szabályozott jogok gyakorlásával kapcsolatos kérdés számít.
- Miről foglal állást a szakértői testület? Mit jelent az, hogy szerzői jogi szakkérdés?
A gyakorlat rendkívül színes.
Bármely alkotó folyamat számos olyan kérdést, szerzői jogi szakkérdést vethet fel, aminek megválaszolásához szakértő bevonása szükséges.
Egy perben az SZJSZT szakvéleményére akkor van szükség, ha adott szerzői joggal kapcsolatos tényre a felek nem tudnak bizonyítékot szállítani, és azt a bíróság egyéb módon sem tudja megállapítani, megítélni.
Az alkotófolyamat számos szerzői jogkérdést felvethet, amit szaktudás nélkül nem lehet megválaszolni. Fotó: Alex Shute/ Unsplash
A szakértői testület nem a jogszabályt értelmezi, hanem tény fennállásáról vagy fenn nem állásáról ad véleményt, például ilyen kérdéseket válaszol meg:
- a vita tárgyát képező alkotást védi-e a szerzői jog, szerzői mű-e (például a zenemű, irodalmi mű, építészeti alkotás),
- előadóművészi teljesítmény, hangfelvétel-e,
- sui generis adatbázis, gyűjteményes mű-e,
- kit, milyen arányban illet meg a szerzői jog (vagy a szomszédos, kapcsolódó jogok),
- megállapítható-e a két mű között az azonosság,
- a vita tárgyát képező tevékenység megvalósított-e felhasználást, milyen mértékben valósított meg felhasználást,
- a vita tárgyát képező tevékenység megvalósítja-e a szerző személyhez fűződő jogának (névjogának, a mű integritásának) sérelmét?
Természetesen ez egy példálózó felsorolás: a gyakorlatban sokféle, összetett, egymáshoz kapcsolódó szerzői jogi szakkérdés fordul elő, aminek megválaszolásához szakértő bevonása szükséges.
- Milyen eljárásban lehet kérni a testület szakvéleményét?
A szakértői vélemény elsődlegesen folyamatban lévő jogvitában szolgáltat bizonyítékot. A testületet ezért bármely bíróság vagy hatóság felkérheti.
Ha a polgári pereket és a polgári perrendtartást nézzük, akkor a bíróság közvetlenül a klasszikusnak számító „szakértő kirendelése” bizonyítási eljárás útján keresheti fel a testületet. Szintén ide tartozik a perrendtartás újabb jogintézményei, mint a „magánszakértői vélemény benyújtásának indítványozása”, és a bíróság által lefolytatott „előzetes bizonyítás elrendelése” bizonyítási eljárások.
Ezen túl lehetőség van az SZJSZT megkeresésére a közjegyzőtől kérelmezett, általa lefolytatott előzetes bizonyítás keretében is.
Másrészt bármilyen más, akár jogvitán kívüli ügyben privát megrendelésre is eljárhat.
Ha például egy kialakulóban lévő jogvitában szeretne valaki bizonyosságot nyerni valamely tényről, akkor döntése szerint magánúton is beszerezheti a testület véleményét.
A szakértő testület peren kívül a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben adhat szakvéleményt.
Meg kell jegyezni, hogy 2021. június 1-től él a mostani szabály, korábban „felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben” lehetett szakvéleményt rendelni, amit a testület tapasztalatom szerint szűken értelmezett. Az új szabály szerint nem csak a felhasználási joggal kapcsolatos kérdésekre, hanem a személyhez fűződő jogok kérdéseiben történő véleményadásra is kiterjed a hatásköre. Így összhangba kerül a hatósági és a bírósági kirendelés alapján készülő szakvélemények gyakorlata – írja a jogszabály indoklása.
Tapasztalatom szerint a testület a jogszabályban meghatározott hatáskörét szűken értelmezni: csak a szerzői jogi törvényen alapuló jogvitás ügyben jár el, kapcsolódó jogszabályokon alapuló jogvitákban nem.
Ha szerzői jogi jogvitában találod magad, keress meg, és megbeszéljük, milyen bizonyítási eljárásra lesz szükséged, kell-e szakértőt bevonnod, és ha igen, mire kell odafigyelned.
- Milyen formában működik a testület?
A testület a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működik. Az SZJSZT tagjait az igazságügyért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben ötéves időtartamra nevezi ki.
- A szakvélemények nyilvánosak? El lehet olvasni más ügyében hozott szakvéleményt?
Korábban lehetett kérni a vélemények teljes titokban tartását. Emiatt sok vélemény maradt a nyilvánosság előtt elrejtve.
2021 júniusa óta él az a szabály, hogy az elkészített szakvéleményeket a Hivatal elektronikus úton bárki számára hozzáférhető adatbázisba foglalja.
Az adatbázisban megjelenő szakvélemények a felek megnevezését és az ügy egyéb azonosítást lehetővé tevő tényállási elemeit nem tartalmazhatják. Ha kifejezetten titokban tartást kér a megrendelő, akkor is bekerülnek az adatbázisba a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben tett kivonatolt megállapítások.
Az SZJSZT véleményeinek kivonata mindenki számára megismerhető. Fotó: Jan Antonin Kolar/Unsplash
Tehát az új szabály mindenképpen előnyösebb a szerzői jogi joggyakorlatot megismerni kívánó jogkeresők számára.
Az adatbázisban itt tudsz kutatni.
- Milyen módon alkotja meg a szakvéleményt a testület?
Ügyenként egyedileg kijelölt három- vagy öttagú tanácsokban szótöbbséggel alakítja ki a szakvéleményt.
Ha különleges szakismeretre is szükség van, tanácskozási joggal külső szakértő közreműködése is igénybe vehető.
A polgári perrendtartás kizárói okai ezekre az SZJSZT szakértőire is vonatkoznak. Így például nem lehet az eljáró tanács tagja, aki a perben fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira, illetve kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet.
Az SZJSZT három- vagy öttagú tanácsban jár el. Fotó: Nastuh Abootalebi / Unsplash
- Mennyibe kerül az SZJSZT szakvéleménye, és ki fizeti?
Őszinte leszek: a szakértői vélemény nem olcsó, és a díj előre nehezen kalkulálható.
Bár jogszabály vonatkozik rá, a testület elnökének mérlegelésétől is függ, mennyi a díja. Ezen túl a díj megállapításánál különbséget tesz a testület aközött, hogy bírósági, hatósági megkeresésre jár-e el, vagy privát megrendelésre. A díjat továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően további 27% áfa terheli.
Nézzük először a bírósági, hatósági megkeresésre készült szakvélemény díját.
A szakértői vélemény elkészítéséért alapdíj jár, és ha az ügyben egynél több tanácsülés tartása szükséges, további ülésenként pótdíj számítható fel. A külső szakértő közreműködésének díja megegyezik az eljáró tanács előadó tagjának díjával. A díjat az elnök legfeljebb 50%-kal megemelheti, ha azt az ügy bonyolultsága indokolja. A díjat az elkészített szakértői vélemény megküldése után kell megfizetni.
Általában háromtagú tanács jár el, tehát érdemes ebből a díjból kiindulni.
A szakértői vélemény alapdíja:
- háromtagú tanács esetén 180 000 Ft;
- öttagú tanács esetén 285 000 Ft.
A további ülések pótdíja:
- háromtagú tanács esetén 105 000 Ft;
-
öttagú tanács esetén 160 000 Ft.
Másrészt nézzük a megrendelésre készült szakvélemény díját.
Az egyéb megrendelésre készült szakértői vélemény esetén a díjmaximalizálás szabálya nem köti a testületet, tehát a díjazását majdhogynem szabadon állapítja meg. Az egyik ügyemben az alapdíj kétszeresét állapította meg a kérdés bonyolultságára hivatkozással.
Továbbá magánmegrendelés esetén a díjat előre kell megfizetni.
Tehát a magánszemély által megrendelt szakértői vélemény esetén a díjazás feltételei a megrendelőre nézve kedvezőtlenebbek.
A szakértői díj megfizetése pedig így alakul:
- Polgári per esetén a perköltségre vonatkozó általános szabályok szerint a szakértő díját is a bizonyító fél előlegezi, és a pervesztes fél fizeti. Ha részlegesen lett csupán pervesztes, akkor ilyen arányban fogják megfizetni a szakértő díját is. Más eljárásokban (pl. hatósági eljárás) a költségek vonatkozásában az eljárási jogszabályt kell alkalmazni.
- Privát megrendelés esetén a díjat a megrendelő fizeti.
- Megéri-e az SZJSZT szakvéleményét beszerezni?
Ha nagyobb érték forog kockán a szerzői jogvitás ügyedben, akkor mindenképpen! Ha kisebb értékű az ügy, akkor érdemes átgondolni, van-e más mód a bizonyításra, esetleg lehet-e egyezséget kötni.
Mindenképpen érdemes előzetesen ügyvéddel egyeztetni!
Jelen cikk értelem szerint nem minősül és nem minősülhet jogi tanácsadásnak, hiszen azt az egyedi ügy ismeretében, a jogvita áttekintése alapján tudok adni. Ha konkrét ügyben van kérdésed, vagy a fentiekhez szeretnél további magyarázatot, keress bizalommal. Az első beszélgetés 10 perce ingyenes, nincsen veszítenivalód.
Dr. Fodor Klaudia Franciska ügyvéd, társasági és cégjogi szakjogász. Szerzői joggal, felhasználási szerződésekkel foglalkozik és jogi képviseletet lát el. Korábban hét évig dolgozott az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnél.Dr. Fodor Klaudia Franciska ügyvéd, társasági és cégjogi szakjogász. Szerzői joggal, felhasználási szerződésekkel foglalkozik és jogi képviseletet lát el. Korábban hét évig dolgozott az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnél.
