Szerző: Dr. Fodor Klaudia | 2023. január 23.
Miért nem bízza meg senki az egyeztető testületet a szerzői jogviták peren kívüli megoldására?
Szerzői jogi jogvitás ügyekre Magyarországon létezik egyfajta választottbíróság: az egyeztető testület. A szerzői jogi törvény 1999-ben alkotta meg, és azt szolgálja, hogy a jogvitát peren kívül, megállapodás útján rendezzék a felek. Azonban ezt az eljárást még soha sem választotta senki a jogvitája megoldására. Mi ennek az oka? Mi a testület célja, hogyan működne, és miért maradt mégis kihasználatlan az elmúlt több, mint 20 évben? Ezekre a kérdésekre keresem a választ a mai cikkemben!
Az újévben néhány szerzői jogi jogintézményt mutatok be elsőként itt az oldalamon. A sort az egyeztető testülettel folytatom, ami lehetővé teszi, hogy szerzői jogi jogvitás ügyet peren kívül oldjanak meg a felek.
Az egyeztető testület eljárásának célja, hogy a felek közötti, a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről szóló megállapodás vagy a közös jogkezeléssel összefüggésben felmerült egyéb jogvitát lezáró egyezség létrehozását elősegítse.
- Milyen módon oldja meg az egyeztető testület a szerzői jogi jogvitákat?
A testület nem egy kötelező döntést hoz, hanem a felek közötti megállapodás létrehozását segíti elő.
Az egyeztető testület javaslatot készít a megállapodás tartalmára, amelyet a felekkel írásban közöl.
A javasolt megállapodást a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadhatják. Hallgatólagos elfogadásnak kell tekinteni, ha a megállapodási javaslatot a fél a kézbesítéstől számított három hónapon belül nem kifogásolja az egyeztető testületnél.
- Mi biztosítja a felek számára a fair eljárást?
A jogszabály által rögzített alapelvek és eljárási garanciák:
- Az egyeztető testület eljárása során a feleket egyenlő elbánásban kell részesíteni, és mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy álláspontját előadhassa.
- Az egyeztető testület a feleket az eljárásban való részvételre, eljárási cselekmények lefolytatására nem kötelezheti, kivéve, ha a felek ebben megállapodnak.
- Az egyeztető testület eljárási szabályzatát az SZJSZT dolgozza ki, és az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyást megelőzően be kell szerezni a Hivatal felügyeletét ellátó miniszternek, valamint a kultúráért felelős miniszternek a véleményét
- Ha valamelyik fél úgy találja, hogy az egyeztető a jogszabályok megsértésével járt el, a megállapodást annak hatálybalépésétől számított három hónapon belül bíróság előtt megtámadhatja. Ezen eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik
A fair, kiegyensúlyozott erősviszonyokat az eljárási garanciák biztosítják. Fotó: René DeAnda /Unsplash
- Hogyan működik az egyeztető testület?
Az egyeztető testület szerzői jogi ügyekben felkérhető egyfajta választottbíróságként működik.
Tehát a rendes bíróság eljárását elkerülve, az egyeztető testület révén megállapodás születhet egy jogvitás ügyben, amivel a felek időt, pénzt spórolnak meg.
Az egyeztető testület a szerzői jogi szakértő testületen (SZJSZT-n) belül működik.
Az egyeztető testület megalakítására a választottbíráskodásról szóló törvénynek a választottbírósági tanács összetételére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A testület tagjait az SZJSZT tagjai közül kell kijelölni.
(Arról, hogy az SZJSZT mit takar, a korábbi cikkemben részletesen írtam, ezt itt tudod elolvasni).
- Milyen ügyekben lehet az egyeztető testületet megkeresni?
Röviden: ha szerzői jogi ügyben a felek önként nem tudnak megállapodni, így a díjazással, felhasználással, felhasználási szerződéssel, közös jogkezeléssel, szabad felhasználással, műszaki intézkedéssel kapcsolatos jogvitás ügyekben.
- Milyen döntéseket hozott eddig az egyeztető testület?
Bár nagy reményeket fűztek hozzá, 1999-es megalakulása óta még senki nem vette igénybe a testületet a jogvitája megoldására. A szerzői jogi törvény 2021-es módosításakor is változtattak a szabályokon, tehát mint eljárási keret, készen áll, de a gyakorlati alkalmazásáról továbbra sem tudunk beszámolni.
Személyes tapasztalatom ügyvédként, hogy az eljárási szabályok önkéntessége az, ami miatt a testület nem nyújt megoldást.
Az egyeztető testület gyakorlata teljesen hiányzik, hiszen még sosem vették igénybe a munkáját. Fotó: Kier… in Sight/Unsplash
A testület eljárása ugyanis csak akkor indítható meg, ha a felek megállapodnak ebben, előlegezik a testület díjazását, tehát önkéntesen együttműködnek.
Felhasználási szerződések esetén nem jellemző, hogy a felek az egyeztető testület eljárását szerződéses úton kikötik, erről előre megállapodnak. Szerződésen kívüli jogviták esetén pedig ilyesfajta „választottbírósági klauzuláról” egyáltalán nem beszélhetünk, hiszen itt a felek előzetesen semmiben nem állapodtak meg.
Tipikusan akkor kellene tehát megállapodni az egyeztető testületi eljárásról, amikor már fennáll a jogvita.
Én úgy tapasztalom, hogy egy parázs szerzői jogvita megindulásakor a felek semmilyen együttműködést nem hajlandóak tanúsítani, sőt, ügyvédet is azért fogadnak, mert már beszélni sem hajlandóak egymással. Így csak a rendes bírósági eljárás vezethet a jogvita megoldására, ami az alperes oldalán semmilyen együttműködést nem igényel.
Az egyeztető testület több, mint 20 éves kihasználatlansága azt bizonyítja, hogy a szerzői jogvitás ügyekben mindig a rendes bírósági eljárás indul meg, és az egyeztető testület hathatós megoldást nem tudott nyújtani.
Szerzői jogvitába kerültél, és nem tudod, hogyan oldd meg? Szerzői jogi ügyben fordulj szaktudással rendelkező ügyvédhez. Engem bizalommal kereshetsz! Az első beszélgetés 10 perce ingyenes, nincsen veszítenivalód.
Jelen cikk értelem szerint nem minősül és nem minősülhet jogi tanácsadásnak, hiszen azt az egyedi ügy ismeretében, a felhasználás pontos áttekintése alapján tudok adni. Ha konkrét ügyben van kérdésed, vagy a fentiekhez szeretnél további magyarázatot, keress bizalommal.
Dr. Fodor Klaudia Franciska ügyvéd, társasági és cégjogi szakjogász. Szerzői joggal, felhasználási szerződésekkel foglalkozik és jogi képviseletet lát el. Korábban hét évig dolgozott az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnél.Dr. Fodor Klaudia Franciska ügyvéd, társasági és cégjogi szakjogász. Szerzői joggal, felhasználási szerződésekkel foglalkozik és jogi képviseletet lát el. Korábban hét évig dolgozott az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnél.
